Így készült: Karóra fotózása

Jonny Wilson az Egyesült Királyságban élő termékfotós, aki különös szenvedéllyel fotóz órákat. Minden darab, amelyet megörökít, egyediségével tűnik ki — változatos és igényes kihívások elé állítva őt, amelyeket kivételes tudással és kreatív precizitással old meg.

Jonny Wilson: „A 10:10-es mutatóállás »szabálya« valójában nem kőbe vésett — akad néhány márka, amely teljesen a maga útját járja a mutatók pozicionálásában. Ez az állás azért mutat jól, mert a mutatók általában nem takarják a komplikációkat és a segédszámlapokat. Ebben az esetben viszont a 10:10 a logó nagy részét eltakarta volna, ezért a mutatókat 9:14-re állítottam: így megmaradt az óra szép szimmetriája, de a logó is a lehető legjobban érvényesült. Ha márkáknak dolgozik az ember, ők mondják meg, hova kérik a mutatókat.

Először az óra és a kamera pozícióját rögzítem, hogy köréjük építhessem a világítást, és többé ne kelljen mozdítani őket. Mindig azzal az oldallal kezdem a világítást, amely az óra elülső oldalára hat — ez esetben a bal oldalról érkező fénnyel.

Itt három lámpa dolgozik: két Siros 800 S (1-es és 2-es lámpa) L40 reflektorral, szűk, illetve közepes méhsejtráccsal. Ezekkel a rácsokkal érem el a diffúzpapíron azokat az átmeneteket, amelyek megmutatják az óra íveit, és formát adnak a képnek. Az órák kis mérete miatt precíz világítás nélkül a látvány könnyen nagyon lapos lehet. A lámpák úgy állnak, hogy a képen a felső és az alsó óraszíjat világítsák meg.

Ezután az egyik Picolite-omat használtam Fresnel-előtéttel (3-as lámpa), amely feljebb éri a diffúzpapírt — ez világítja meg a lünettát a 2–3 óra körüli pozícióban, valamint az óra jobb felső fülét. Ez a fény csodálatos textúrát hozott elő a lünettában, megmutatva, hogy matt felületről van szó, nem tükröződőről. A másik oldalon egy Siros 800 S-t használtam ernyő-előtéttel (4-es lámpa): ez hátulról jön, az órától elfordítva, hogy átmenetet képezzen. Ez a fény a koronát és az óra korona feletti oldalát világítja meg.

Az ugyanazon az oldalon álló Picolite (5-ös lámpa) rács-előtéttel egy további fókuszált, átmenetes fényfelületet ad, és az óra korona alatti oldalát világítja meg.

A tokról és a szíjról készült kép, valamint a számlapos kép is focus stackinggel készült, hogy elölről hátulig minden részlet éles legyen. A harmadik Picolite-on projekciós előtétet használtam ahhoz a felvételhez, amelyet a számlaphoz használtam fel, az összes többi lámpával együtt — a tok és a szíj fotózásánál ez nem működött közre; azt a beállítást mutatja a werkfotó. Hatalmas köszönet a Bremontnak, hogy órát kölcsönzött ehhez a fotózáshoz.”